"Életre kell keltenetek Központokat, amelyek csatlakoznak az Egy-ség hálórendszerére. Fényközpontokat, AranyKor, AranyAlma vagy Atlantisz központokat kell felépítenetek saját energiáitokból, amely csatlakozik, és csatornázza az Isteni Egy-ség energiát. A központok együttes munkája létrehozza azt az energiahálót, egy gömböt, AranyAlmát, a Kárpát-medencében, amelynek a közepén egy kiáradás fog megtörténni, mely az egész Földet behálózza."
(Aranykor, Aranyalma, AZ ÜZENET)

2017. december 20., szerda

Két nap kelt fel

Sosem láttam hasonlót...

A Nap felkel, és a közvetlen utána felkelő Újhold nem kifliformát mutat, hanem - valószínűleg az Indiai Óceánról visszaverődő napsugarak által megvilágítva, - a teljes kerek hold látszik felkelni!


2017. december 11., hétfő

Luca, Fény, Naptár

Lucanapkor Ipolyszalkára megyünk.

Van vidéken rokonságod?
Ha nincs, de mindig is vágytál volna rá, bátran keresd Ipolyszalkán a Tájházat. Itt van közel, az Ipoly és a határ túloldalán, Letkéssel szemben, egy jó órára Budapesttől.
Sosemvolt, vagy régen múlt öregszülék várták úgy a gyerekeket, unokákat, ahogyan  a Tájház csapata fogadja a betérőket. Nyáron a gyerektáborok hangosak a harmincféle mesterséget kipróbáló kicsinyektől, és a visszajáró nagyobbaktól. Ilyenkor csendesebb minden. A búboskemence ontja a meleget, az ablakon kiviláglanak a mécsesek.

Bent most az asszonynép idézi fel a régiek szokásait, fejti fel a szimbólumokban őrzött tudást. A Fény és az Anyag misztériumát. Mindazt, amit ma jó tudni, hogy a hétköznapok döntéseiben megleljük a lelkünk útján vivő választ.

Ünnepelünk.

A hagyomány szerint szigorú dologtiltó nap, még a kemencébe sem fűthettek be az asszonyok.
A dolgos hétköznapokat az ünnepek évköre szabta rendbe. A főbb ünnepek között a névnapok jöttek sorra, sokukhoz az időjárás, a termés előjelzéséhez kapcsolódik szokás.

Sok éven át figyeltem és feljegyeztem a december 13.  és 24. közötti napokon a reggeli, déli, esti hőmérsékletet, csapadékosságot, napsütést, szelet, így készül a  saját Luca Naptár, a 12 nap a következő év 12 hónapjának időjárását jelzi előre.

Minden évben készítek Luca Búzát a karácsonyi asztalra.


  • Két marék búzát előző este alaposan leöblítek, és fél liter kézmeleg vízbe áztatok. 
  • Luca Napon egy réteg vattával kibélelek egy peremes tányér, közepén széthúzom a szálait, és oda a gyertya részére kis kupicát állítok, köré szórom a vizes búzát egy vastag rétegben.
  • Sötétben tartom, míg a csírák meg nem jelennek, utána világosba viszem, az ablak közötti meleg elég neki, nedvesen tartom, naponta fordítgatom más más oldalát a fény felé, hogy egyenletesen nőjön.
Hozzánk nem jártak  kotyolók, akik a jószág sokasodását kívánták volna a ház népének, lucaszéket sem faragtam kilencféle fából, inget sem varrtam, amivel megláthattam volna a Karácsony éjféli misén, hogy ki a boszorkány. Fokhagymával se kentük az ajtónkat rontás ellen.



Lánykoromban írtam fiúneveket 12 papírra, és vetettem tűzbe naponta egyet, nagyon várva, hogy a végére az a bizonyos maradjon... és mostanában is gyakran hozok aranyeső, vagy meggyágakat, virágot varázsolni a télbe...

Fény Születése,  Karácsony, Luca nap

Luca napja a LUX  - fény szóval,  a téli napforduló napjával, a Fény születésével kapcsolatos.
A korábbi, Julius Caesar idejétől használt naptár idején Luca napjára esett a téli napforduló.
Ezen a napon a leghosszabb az éjszaka, legrövidebb a nappal. Ettől a naptól fogva nő a nappalok hossza.
Manapság a téli napfordulót követően ünnepeljük a Karácsonyt. a Kerecsen, a Fény madár ünnepét. Ezen jeles napon röptették a sólymokat, hogy az ember lelke is közelebb legyen az újjászülető Fényhez.

A régebbi naptár emlékét őrzik Luca napi hagyományaink.
Luca napja a naptárreform óta 10 nappal előzi meg a téli napfordulót.




Mióta használjuk a ma ismert naptárt?

XIII. Gergely (pápa 1572-1585-ig) 1582 február 24-én vezette be a róla gregoriánnak nevezett naptárt, a nap járását alapul vevő időszámítást, melynek kezdetét Krisztus születésének idejéhez igazították.

„Így eltávolítjuk és eltöröljük a régi kalendáriumot, és azt kívánjuk, hogy az Egyház összes pátriárkája, prímása, érseke, püspöke, apátja és más vezetője a napi liturgiához és az ünnepek megtartásához a martirológiához igazított új naptárt léptesse hatályba templomában, monostorában, konventjében, parancsnokságában, seregében vagy egyházmegyéjében, és minden más paphoz, klerikushoz, mindkét nemből származó világihoz, egyházihoz és az összes keresztény katonához hasonlóan ezt az egy kalendáriumot használja, mely tíz nap eltávolítása után, 1582 októberében lép életbe.”
(Részlet az Inter gravissimas kezdetű bullából)
Milyen naptárt használtak az ókori Rómában?

A gregorián naptár a julianus naptárt váltotta fel, amit Julius Caesar vezetett be (a mi időszámításunk szerinti 46. évben), a korábbi római holdnaptár helyett, és Szoszigenész alexandriai csillagász dolgozott ki. Négyévenként egy szökőnapot iktattak be, de az így létrejövő átlagos 365,25 napos év eltér a valóságos napév hosszától, ami csak 365, 242199 nap. Az orosz ortodox egyház máig ezt használja.

Miért kellett új naptár?

325-ben a niceai zsinat március 21-ére rögzítette a tavaszi napéjegyenlőség időpontját, ami alapján Húsvét időpontját számolták. Az évszázadok során a március 21-e egyre későbbre tolódott a nap járásához képest, ezt már Bena Venerabilis 730 körül jelezte. A XIII - XV. században már egyre sürgetőbbé vált a naptárreform. VI. Kelemen pápa  megbízásából a XIV. század közepén párizsi matematikusok készítettek naptár-tervezetet, de a bíráló bizottság elvetette. IV. Sixtus pápa alatt a XV. században Regiomontanus váratlan halála miatt szakadt félbe a munka. X. Leo Kopernikuszt szerette volna felkérni, de ő  elsietettnek vélte a naptár reformot, elutasította a meghívást.

Hogyan vezették be az új naptárt?

XIII. Gergely pápa 1576-ban a naptárreform előkészítésére nemzetközi bizottságot hozott létre. Guglielmo Sirleto bíboros elnökségével a nyolctagú bizottság 1577-re előterjesztette  Aloysius Lilius calbriai csillagász által kidolgozott tervezetet, melyet a szentszék elküldött valamennyi keresztény uralkodónak átvizsgálás végett. XIII. Gergely 1582. február 24-én adta ki a pápai bullát, és azon év október 5. és 14. közötti tíz napot kihagyták a naptárból.  A négyévenként egy szökőnap megmaradt, de 400 évenként 3 szökőnap megszüntetésével a napév és a naptár összhangja helyreállt. (A 400-zal nem osztható századfordulók évében nincs szökőév, 1700, 1800, 1900 nem szökőév, 2000 szökőév, 2100, 2200, 2300 nem szökőév.) A maradék eltérésből 3320 év alatt gyűlik össze egy nap, ez majd 4902-ben kíván megoldást.

Mennyi idő alatt alakult ki a Földkerekségen az egységes naptárhasználat?

Az új naptárt Itáliában, Spanyolországban és Portugáliában 1582. október 15-étől használják, Báthori István rendeletére ugyanekkor vezették be Lengyelországban. Franciaországban III. Henrik december 20-ától, Brabant, Holland, Luxemburg és Hennegau grófságok 1583. január 1-től, a katolikus német püspökségek és fejedelmségek február 21-től csatlakoztak. II. Rudolf rendeletére a Habsburg birodalomban 1584. január 17-től, Magyarországon 1587. január 28-tól hivatalos a gregorián naptár, de a bevezetése nehézségekbe ütközött, amit jelez, hogy a magyar országgyűlés 1599-ben, a 45. törvénycikkben az új naptár használatát rosszalló vagy tiltó prédikátorokat javadalomvesztéssel fenyegeti. Legtovább a máramarosi kerület református egyházai használták a julián naptárat, melynek a debreceni zsinat 1623. június 18-án vetett véget. Mongóliában és Oroszországban csak a XX. században történt meg az átállás.